A Fiatal Liberálisok blogja

A Fiatal Liberálisok blogja

Meguntad, de még nem olvastad rongyosra? Tegyél vele jót!

2014. december 12. - Fiatal Liberálisok

A Fiatal Liberálisok könyvgyűjtést szerveznek, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. A könyvadomány végállomása Beregszász, Kárpátalja. Reményeink szerint több árvaházat is meg tudunk lepni, Karácsonyra.

Sok kárpátaljai magyar él mélyszegénységben, közülük az általunk választott intézmények lakói különösen kilógnak a sorból: szinte semmijük sincs. Tetézi a bajt, hogy az ukrán válság miatt bizonytalanná vált az egész ország helyzete, és ilyenkor sajnos gyakorta előfordul, hogy a kisebbségek lakta területek jobban sérülnek, hiszen a hatalom a „sajátjait” mentené – ha egyáltalán adódik rá lehetősége.

Egy olyan országban, ahol megvalósul az esélyegyenlőség, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, ez nem történhet meg. Egyelőre a kelet-európai régió nem tart itt. Hozzá kell tennünk: Magyarország sem.

Felelősséget érzünk azok iránt a magyarok iránt, akik most nagy számban úgy várják a szeretet ünnepét, hogy még tűzifára sem telik. Tudjuk, hogy egyetlen ajándékkal nem tehetünk csodát, de ugyanakkor hiszünk abban, hogy a legnehezebb helyzetekben is reményt ad az érzés, hogy valaki törődik velünk. Emiatt döntöttünk úgy, hogy ahol a legnagyobb a szükség, ott próbálunk egy délutánnyi mosolyt csempészni a helyiek arcára.

konyvek.jpgHa Neked is van olyan könyved, amit már meguntál, de még nem olvastad rongyosra, segíts nekünk, hogy segíthessünk! Vigyünk egy csöpp békét egy békétlen országba!

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, itt megteheted: fiatal.liberalisok2014@gmail.com

https://www.facebook.com/fiatalliberalisok

Ha lehetőséged van rá, kérjük, előzetes egyeztetés után, hozd be az adománynak szánt könyveid a 1062. Budapest, Aradi utca 40 szám alá. Köszönjük! Amennyiben akadályoztatva vagy, kérjük, keress minket a fenti elérhetőségeken, és találunk megoldást. 

A magyar közoktatás napja

Körmendi István írása

A színvonalas oktatás megteremtése, egy jól működő ország alapja. A tudás elsajátításához való jog, mindenkit meg kell, hogy illessen, mert egy kultúrájában és műveltségében gazdag országra lehet építkezni, mert a tudás és az ismeretek birtoklása, valamint azok tisztelete tesz minket európaivá.

Ezek a gondolatok a magyar közoktatás megteremtői, a magyar társadalmat gondolkodásra serkentő honatyáinktól, Széchenyitől, Deáktól, Kossuthtól és még folytathatnám a sort, hogy kitől származhatnának. Széchenyi István volt az a liberális, szavad elvű gondolkodó, aki birtokainak egy évi jövedelmét felajánlva, megalapította a Magyar Tudományos Akadémia elődintézményét, a Magyar Tudós Társaságot. Lassan 200 éve ennek.

Kossuth - Isti cikkébe.jpgAkkor fontos volt az oktatás. Akkor tudták, hogy ha megadjuk fiataljainknak a kiteljesedés lehetőségét, és nem fojtjuk el csírájában a tehetséget, csak azért mert másképp gondolkodó, hogy jogot biztosítunk a szabad pályaválasztáshoz, nem pedig uniformizálunk és közmunkás gárdát teremtünk. Forognak a sírjaikban egykori honatyáink. Ők nem egy ilyen országot álmodtak meg.

A tudás érték, a tudást tovább adó személye pedig kincs. Lehetetlen állapot a tanárok bérrendszere, lehetetlen, hogy a kormány, elválasztaná a mindenkori minimálbértől a pedagógus illetményrendszert. Milyen országot szeretnénk teremteni? Milyen az, az állam, mely a kincset nem őrzi, hanem eltékozolja, kidobja?

A tudás a mostani kormány szemében nem érték. Nem érték, mert a tudás hatalom, a tudás felszabadít, a gondolkodó ember pedig gondolkodik, majd cselekszik. A gondolkodó ember émelyegve és felfordult gyomorral tekint a kormány sorozatos, az oktatást semmibe vevő intézkedéseire. A magyar kormány pedig orvosság híján, a prevenciót választja: lebutított oktatás, több rabszolga, kik hűen, birka módra terelhetőek az akolba.

Isti cikkébe kép.jpgEz a nemzet semmivé lesz. Egy nemzet, mely nem tiszteli a tudást, mely a legfontosabb európai értékek közé tartozik, egy nemzet, melyben egy szűk kör a kormány részéről próbál gondolkodni, a néptől, az istenadta néptől elvéve a jogot elsüllyed és meghal, hisz a testünk mozgatórugója is az agy. Nemzethalál. Nem vízió, éppen folyó periódus. A demokrácia leépítésének csúcspontja, a gondolatok börtönbe zárása. Ha nincs véleményütköztetés, nincs fejlődés. Minden ember hibázik. Ha nincs más vélemény, mi halló fülekre talál, a fejlődés, a ennek a folyamatnak visszafordítása elmarad, sőt felerősödik.

Hazudnék, ha azt mondanám, nincs szükség szakmunkásokra. De, hogy merészeli bárki is elhúzni a mézesmadzagot, üres lózungokat hadoválva a szakmunkásképzés beindításáról, ha csak a startvonalat adja meg, a viszont célt nem? Kikerülve a nagyvilágba, elsajátítva a szakmunkásképzés fortélyait, munkát nem találva, vagy közmunkásként helyezkednek el, vagy külföldre mennek. Ha elromlik a villany ki fogja megjavítani, ha csőtörés történik éjek éjjelén, ki fogja megszerelni? Ha hosszú a hajad, ki fogja azt levágni?

Sokkal fontosabb dolgok vannak terítéken, mint a hatalom megőrzése. Az ország sorsáról, létéről van szó. Fejétől bűzlik a hal. Magyarország bűzlik. Az, az ország, mely hajdanán a kultúra fellegvára volt, hol Mátyás a világ második legnagyobb könyvtárával, a Bibiliotheca Corviniánával büszkélkedhetett, egy kultúrbarbár, kulturálisan és oktatásában felszántott, meddő és kivéreztetett ország lett, gondolkodásra kellene, hogy sarkallja a polgárokat.

Ha, ez a tendencia folytatódik, 200 év múlva nem arról fogunk beszélni, hogy ki mit tett az oktatásért, ki hogyan züllesztette le: 200 év múlva nem fogunk semmiről sem beszélni. Magyarország nem tudja megállni a helyét Európa körforgásába, primitív és gőgös vezetésű állammal nem fognak kapcsolatokat építeni- leszámítva a szintén, demokratikus berendezkedésükről híres „isztán”-okat.- és kapcsolatokat ápolni, nem lesznek partnereink és nem lesznek beszélgetőtársaink, mert mi senkit sem fogunk érteni.

A szerző a Független Diákparlament Oktatási Bizottságának elnöke, valamint a Fiatal Liberálisok vezetőségi tagja 

Körmendi Isti.jpg

Ne csak egy napot szenteljünk a gyermekjogoknak!

Mészáros Máté írása 

1959, november 20-án fogadta el az ENSZ közgyűlése a gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot, azóta ez a nap lett a Gyermekjogi Világnap.

Minden állampolgári jognál nehezebb érvényre juttatni a gyermekjogokat, hiszen a gyermekek kiszolgáltatottak, védelemre szorulnak, jogi szempontból nem cselekvőképesek és nem tudnak élni a jogérvényesítés általánosan használt eszközeivel. Ez indokolja a rejtett jogsértések magas számát és ez jelöli meg a változtatásért kiáltó területet is.

A legfontosabb problémák a fogyatékkal elő- és roma gyerekek, a migráns és menekült gyerekek hátrányos megkülönböztetése, valamint az intézetbe kerüléssel együtt járó esetleges testi, szellemi és érzelmi fejlődés hiánya. Ezekről a kérdésekről a UNICEF Magyar Bizottsága idén februárban civil szervezetekkel együtt meghallgatást tartott.  Ezen az ülésen a bizottság tájékoztatást kért a roma gyerekek iskolai szegregálása ellen tett lépésekről is.

Úgy hiszem, a gyermekek jogainak kérdése pártokon, nézeteken és ideológiákon átívelő kérdés. Mindnyájan egyetérthetünk abban, hogy nem megengedhető az, ha Magyarországon a gyermekes háztartások 3%-ban nincs WC a lakásban és 12%-ban nem jutott elég pénz ennivalóra. (2009 - GyerekMonitor)

12_kislny_kukval.jpgMintha mindezek ellenére mégsem tematizálná a közbeszédet vagy a politikát ez a kialakult helyzet. Pedig illene odafigyelnünk rá, hiszen bőven van még teendőnk ez ügyben.

A Gyermekjogi Egyezmény 42. cikke kimondja: „Minden felnőttnek és gyereknek tudomást kell szereznie erről az Egyezményről. Neked és a felnőtteknek is joguk van ahhoz, hogy a gyermekjogokról ismereteket szerezzenek.”Attól tartok, ez a valóságban nem valósul meg. Nem kapnak megfelelő tájékoztatást a gyermekek saját jogaikról és a felnőttek a kötelezettségeikről. A probléma adott, a cél ki van jelölve. Tegyünk együtt a gyermekek jogaiért!

UNICEF_postcard_by_Zorrino.jpgHa gyerek vagy, és magadra ismersz, amikor jogsértésről beszélünk, felkeresheted a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt, a 116 111-es ingyenesen hívható információs telefonszámon.

A gyermekjogok ide kattintva olvashatók. 

A szerző egyetemi hallgató, a Magyar Liberális Párt Drogpolitikai Munkacsoportjának vezetője. 

Mészáros Máté.jpg

 

 

 

Tűcsereprogram

Mészáros Máté cikke 

2014. szeptember 6-án megszűnt a józsefvárosi tűcsere program, bezárt a Kék Pont. Ez tragédia minden budapesti lakosnak, és gazdasági hátrány minden magyar adózónak. Nem utolsósorban pedig rontotta hazánk nemzetközi megítélését.

A tűcsere program feladata steril fecskendők kiadása intravénás kábítószer-fogyasztóknak, eldobált fecskendők begyűjtése, valamint a drogfüggés betegségében szenvedő személyek szinte egyedülálló elérése. A program nem csodaszer, nem megoldás és nem jelölhető ki célként. Ugyanakkor nélkülözhetetlen és hasznos része a prevenció sokrétű feladatkörének. Elsődleges célja az ártalomcsökkentés, hiszen meggátolja a HIV és a Hepatitis B illetve C vírusok terjedését.

Ezen háromféle vírus a fertőzésének természetéből adódóan nem kizárólag az intravénás szerhasználó közösségen belül terjed, hanem egy járvány esetén az egész magyar lakosságot veszélyeztetné. Ha megtörténik a fertőzés, akkor egy beteg kezelése évente több millió forintra rúg, így néhány megmentett használó már megtéríti a költségeket is.

Máté - tűcsere.jpgA program segítő kezet nyújt mindazon elesettek számára, akik eljutottak a drogpokol legmélyebb bugyraiba. Nem ítélkezik, és nem kérdez. Ennek eredményeképpen a használókban pszichológiai változásokat érhet el, melyek a leszokás rögös útjára téríthetik a függőt. A drogfüggő beteg, aki szinte semmilyen intézményes formával nem találkozik, szembetalálja magát egy szervezett, szabályozott rendszerrel. Kénytelen betartani a szabályait, ha el akarja fogadni a segítséget. A program munkatársai pedig utat mutathatnak neki a változásra, melyet a program során megtapasztalt pozitív élmények miatt nem merev ellenállással, hanem felismerve saját érdekét, nyitottsággal fog kezelni.

Ezen tények ismerete mellett, valamint a szakma ténymegállapításait és javaslatait számításba véve mégis mi vezetett oda, hogy dr. Kocsis Máté úgy fogalmazzon, hogy aki a tűcsere programot támogatja, az "beállt a droglobbi mögé", és jobban érdekli néhány kábítószer-fogyasztó, mint 80 ezer józsefvárosi egészsége? Mióta része a drogprevenció a "droglobbi"-nak? Miért gondolja azt, hogy saját elképzelései a helytállóak és nem a szakma törvényszerűségei? Miért gondolja, hogy a megbélyegzett "drogos" már nem is számít bele a józsefvárosi lakosságba? Miért gondolja, hogy egy unortodox drogpolitika, mely minden országban elbukott már, itthon hatásosabb lehet, mint a jól bevált és kidolgozott módszerek?

Máté - tűcsere 02.jpgAhogy a Semmelweis Egyetem hivatalos oldalán megjelent cikk fogalmaz a tűcsere programról: „Ugyan a program nem oldja meg a problémát, viszont a közös tűhasználat útján terjedő fertőzések valószínűségét mérsékli. Ártalomcsökkentő hatása bizonyított, létjogosultsága igazolt, sőt bővítése is indokolt.” Rendkívül szomorúnak találom, hogy dr. Kocsis Máté és a kormány drogpolitikája ezt nem veszi figyelembe, hanem ennek épp az ellenkezőjét valósítja meg.

A szerző a Magyar Liberális Párt Drogpolitikai Munkacsoportjának vezetője

Porajmos

Szalai Rebeka

Porajmos, porrajmos,  pharajimos, samudaripe, kali trash.

Tudod mit jelent?

Nem? Miért nem? Mindezen szavak a roma holokausztot jelölik. Mi az a roma holokauszt? Hát nem csak a zsidó holokauszt van? Sajnálatos dolog, hogy ezt meg kell kérdezni.

roma_holokauszt_meggyilkolt_auschwitzi_roma_fogoly.jpg

A holokauszt szót ismerjük, mindennapi téma. Ezen belül is mindenki a zsidó holokausztra gondol. Pedig vittek romákat is megsemmisítőtáborokba, csak az ő számuk nem olyan jól behatárolható, hiszen sokukat nyilvántartásba se vették. Ugyanolyan fontos dologról van szó és a köztudatban még sincs benne és a romák sosem kaptak akkora kárpótlást, mint a zsidók.

roma holokauszt 03.jpg

A cigányholokauszt emléknapja augusztus 2. Miért pont augusztus 2? 1944. augusztus 2-án számolták fel auschwitz-birkenaui cigánytábort - ide nagyjából 23 000 roma érkezett – kivégezve az utolsó 3000 ott lakót. 

A világ sok országában tartanak megemlékezést ezen a napon. Auschwitz-Birkenau területén koszorúzást, Magyarországon virrasztást tartanak a roma áldozatok emlékére. A Holokauszt Emlékközpont Páva utcai székhelyénél mécseseket gyújtanak az elhunytak emlékére.           

A történelemkönyvek és még a Holokauszt Emlékközpont is alig tesz említést a roma holokausztról, pedig ez nem elhanyagolható. Ugyanazon problémáról van szó. Elvittek itt élő romákat, akik nem tehettek a származásukról. A mészárlás maga sohasem tehető semmissé, bármekkora kárpótlást nyújtunk, vagy bármekkora emlékművet is adunk át a túlélők és a halottak számára. A szomorú történelmi tény mivoltán nem változtat.     

roma holokauszt 02.jpgA teljes múltunk feltérképezéséhez szükség van minden apró darabkára. Alig 70 éve történt mindez és máig sem beszélünk bizonyos részletekről. Ki merné itthon hangosan azt mondani, hogy a romákat is súlyos veszteség érte? Senki. Rengeteg oka lehet, amiért senki, de ezek nem számítanak. Nem számíthatnak. Felelősek vagyunk a romák és főként a magyar romák haláláért, ezzel szembesíteni kell a magyar társadalmat. Igenis el kell mondani, hogy a cigány/roma holokauszt egy veszteség, és egy szomorú történelmi tény.        

A romák hátrányos megkülönböztetése sem elfogadható, de a roma holokausztról nem beszélni óriási hiba. Hiba, mert ők is velünk élnek, a társadalmunk részei, mint sok más kisebbség a Kárpát-medencében. Hiba, mert ez is történelmi tény, beszélnünk kell róla. Hiba, mert közös a múltunk és a jövőnk is. Hiba, mert az emberek nem érzik fontosnak. Hiba azért, mert bármilyen tömeggyilkosságról van szó, mind ugyanolyan fontos, legyen az magyar zsidók vagy magyar romák ellen elkövetett.           

romaholokauszt 01.jpg

Ez a téma közel sem olyan ismert, mint kéne, hogy legyen. Beszélni kéne róla, de inkább hallgatunk. Hogy miért? Magam sem tudom. 

A szerző középiskolás, 1998-ban született. 

A magyar szabadság napja

Cseresznyés Zalán tollából 

Mire emlékezünk június utolsó szombatján?

1991. június 30-án fejeződött be a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. Az 1990. március 10-én Moszkvában aláírt egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként. Az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 16-án, míg az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy június 19-én hagyta el Magyarországot. Csaknem egy negyedszázad telt el a KGST június 28-i megszűnése óta.

szovjet hadsereg kivonulása.jpgA teljes szovjet haderő Magyarországról való kivonásához 1352 vasúti szerelvényre volt szükség 

Ennek emlékére az Országgyűlés június 19-ét nemzeti emléknappá nyilvánította. A Parlament 2001. május 8-án fogadta el az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló előterjesztést, amely június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

Mit jelent 2014-ben a szabadság nekünk, embereknek, európaiaknak, magyaroknak, demokratáknak?

Talán nem is gondolunk bele, hogy egy diktatórikusan működő állammal való gazdasági kapcsolat mennyire veszélyes lehet. „Az oroszoknak nincsenek gátlásai, ahol befolyást szereznek, ott diktálni akarnak.” Nem engedhetjük, hogy bármilyen antidemokratikus ország politikai elitje érvényesítse a saját, olykor maffiaszerű akaratát, sem Magyarországon, sem bárhol máshol a világon.

Mindannyiunk szabadságát veszélyezteti Orbán Viktor ámokfutása, az őáltala elképzelt egypártrendszer, a saját és barátai zsebének közpénzzel való legális megtömése, a hatalom maximális kisajátítása és birtoklása, valamint a már tisztán látszódó személyi kultusz, amelyet maga köré felépített. „44=67” felhatalmazású „Magyarország Miniszterelnökének” 1989. június 16-án elhangzott szavai huszonöt évvel később már zavarba ejtően hiteltelenek: „A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítenek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni.”

Mit jelent szabadnak lenni?

Magyarországon lassan csak a gránitszilárdságú Alaptörvény biztosítja nekünk a szabadságot, miközben a hatalommániás kormány, amely a magyar emberek védelmét hangoztatja, tiszteletet kér a brüsszeli bürokratáktól és „senkit nem hagy az út szélén” egyszerűen átveri, becsapja, hülyének néz és megaláz minket, embereket, európaiakat, magyarokat, demokratákat.

orban-viktor-lemondott.jpg

Tisztelettel kérünk mi, Fiatal Liberálisok, mindenkit arra, hogy A magyar szabadság napján, június utolsó szombatján, gondolkozzon el azon, vajon szabad-e ő, miközben a mindennapjainkba is belefolyik a Fidesz politikája; nem biztosít alapvető emberi jogokat különböző társadalmi csoportoknak; sárba tiporja sok százezer ember- és honfitársunk emlékét minősíthetetlen emlékművekkel. Gondolkozzatok el azon, hogy hányan nem mernek véleményt nyilvánítani munkahelyükön, mert féltik az állásukat. Gondolkozzatok el azon, szabadok vagytok-e, miközben anyagilag és emberileg is megszégyenít titeket egy Európai Uniós ország kormánya!

A szerző joghallgató, 1994-ben született. 

 

Más, mégis önmagában teljes egész

Írta: eszterlaura

Más az életnőként, illetve férfiként.

 

Más az életed,

ha magyar vagy, vagy ha japán,

ha városban, vagy falun élsz.

A sor végtelen!

 

Más életed lesz, ha a zenéhez van érzéked, ha a matematikához, vagy ha a barkácsoláshoz.

Más az életed, ha kerekesszékkel jársz vagy a lábaidon, ha az ujjaiddal olvasol vagy a szemeddel, ha a kezeddel beszélsz vagy a száddal.

Más lesz az életed, ha a képeket jobban érted, mint amit hallasz, és ha többet tudsz kifejezni egy mozdulattal, mint a szavaiddal.

Más, mert más körülmények között élsz, mást tanulsz, mások a lehetőségeid és más eszközeid vannak.

De nincs különbség abban,

hogy mennyire vagy egész és teljes,

hogy mennyire értékes az életed,

hogy mennyire vagy ember,

és mennyire illetnek meg azok a jogok,

melyek egy embert mindenképpen megilletnek.

 

A fogyatékosság, a tartós betegség, a kissebségi lét csak egyek a sok életkörülmény közül.

Az emberi sokszínűség részei.

Ilyenek is vagyunk.  

no stigma pls.jpg

Véletlenül se aggassatok stigmákat, és ne fogadjátok el mások megbélyegzését!

Empátia és tolerancia a kulcs.

Problémára megoldást csak megfelelő kompromisszum* megkötése hozhat!

 

* engedményekkel járó megegyezés

A Fili jobban teljesít!

A szerző Körmendi István, a Fiatal Liberálisok alelnöke, 11. osztályos középiskolás 

Június 13-án, egy gyönyörű délutánon a budapesti Fiatal Liberálisok szervezetének néhány tagja felkerekedett, hogy meglátogassa az újonnan megalakult, Békés megyei Fili-szervezetet, akik egy „kisebb” bulival vártak minket Doboz falu egyik üdülőrészén, Szanazugon.

240 km-t levezetve, zökkenőmentesen megérkeztünk a célállomáshoz. A hosszú utat, és a fáradhatatlan jókedvet ezúton is szeretnénk megköszönni Fülöp Zolinak, a békéscsabai Liberálisok alapszervezeti elnökének. Mikor megérkeztünk, már javában folyt a mulatozás és zenélés, öröm s jókedv járta be a kis üdülőfalut. Ahogy kiszálltunk a kocsiból, köszöntöttük a többieket, és kajla mosollyal tudtuk be: a fiatalok valóban itt vannak, tényleg érdekli őket a mi jelenlétünk és valóban kíváncsiak a Fili működésére. Kisvártatva befutott a második Fili küldöttég, így már kétautós „konvoj” volt jelen a helyszínen!

Zeneszó, kiváló levegő, vidámság, és… bográcsban főtt pörkölt illata terjengett a levegőben. Így tudnám összefoglalni röviden azt az életérzést, amely ott fogadott. Bemutatkoztak az új emberek, s öröm volt látni a szemükben a csillogást, a tisztaságot, s azt az alázatot, amelyet csakis egy vidéki ember képes tanúsítani. Felvittük a cuccainkat, mivel mi az emeleten aludtunk. A szállás remek volt, egy ifjúsági táborban hajtottuk állomra a fejünket, így az idősebb tagjainknak visszaköszöntek azok a szép nyári táborélmények.

Miután kipakoltunk a bőröndökből, lementünk az udvarra és tartottunk egy beszélgetős, bemutatkozós foglalkozást. Átadtuk ajándékunkat a füzesabonyi Liberálisok alapszervezeti elnökének, hiszen aznap ünnepelte ötvenedik születésnapját! Fülig érő szájjal, és markos kézfogással vette át tőlünk az üveg bort, melyet közös fogyasztásra ajánlott fel, az este későbbi szakaszán.

Miután megvolt a bemutatkozás, és a szüntelen kacagás, megfőtt a malacpörkölt is! Mindenki befutott az étkezőbe, ahol a házigazdák tálalták a vacsorát, gondoskodva televízióról is, hiszen a világ nem áll meg: zakatol tovább a foci VB is! Lám, micsoda szervezet: a meccset mindenki örömmel nézte, még a lányok is!

A laktató vacsora után kimentünk az udvarra, ahol a helyi és nem helyi ízek összes specialitása megtalálható volt. A vigadalom mellett jókat beszélgettünk egymással, megtudtuk kinek mi a hobbija, hová szeretne továbbtanulni, s ami a legfontosabb volt akkor, mennyire érdekli a politika.

FILI Békéscsabán .jpgKörmendi István a békéscsabai fili kemény magjával 

Meglepő válaszok születtek, de a szükséges konzekvenciákat levonva sikerült egy teljes, jól körülhatárolható képet alkossunk: ezek a gyerekek azért szeretnének részt vállalni a politikában, mert szeretik a Hazájukat. Látják, hogy mi folyik az országban, látják, hogy ha a fiatalok nem tesznek semmit és nem lépnek a tettek mezejére, itt semmi sem fog változni, minden marad a helyén. Ez a jól működő közösség pedig döntött: szeretne búcsút inteni a politikai korrupciónak, szeretne egy tiszta, toleráns Magyarországot, ahol nem néznek le másokat, csak azért mert más, és nem tagozódott be a többségi társadalomba, egy olyan országról álmodnak, ahol nem ciki az egyéniség, amelyet a maguk gyermeki tisztaságával kívánnak elérni.

De rájöttünk arra is, hogy a fiatalságot a tömény, olykor kegyetlen politika csak elijeszti, visszatántorítja a tettek mezejétől. Ezt levonva, a Fiatal Liberálisok sikeresen dolgoznak az emberarcú hullám egyre magasabbra  és magasabbra csapásáért a magyar közéletben.

Olyan politikát kívánunk folytatni, amely nem az üres lózungokból áll, ahol a fiatalokat nem bábként, médiacikként kezelik, hogy legyen látszata, annak a megújulásnak, amely valójában meg sem történt, és még mindig nem képesek szabadulni azoktól a begyepesedett rögeszméktől, amelyek a mélybe rántották és béklyóba taszították ezeket a pártokat.

Mi, ezeket a fiatalokat a megújulásra és az emberek szeretetére kívánjuk ösztönözni, legfőbb üzenetünk mások megsegítse, elfogadása, a gyengébb megvédése. Mi, Fiatal Liberálisok ezért alakultunk.

A Békés megyei szervezet immár közel 30 fiatal tagot tudhat magáénak. Ilyen létszámmal és ilyen fiatal korfával egy párt alapszervezete sem rendelkezik a térségben. A fiatalokkal kívánunk egy új utat mutatni és egy új fejezetet nyitni Magyarország és a hazai politika életében. 

Külföldi tapasztalatok

Már hetek óta terveztem megírni ezt a bejegyzésem, de nem is bánom, hogy mostanra lett kész. Minden bizonnyal már egy hónappal ezelőtt is meg tudtam volna írni, de időre volt szükségem, hogy érlelődjenek bennem a gondolatok, hogy még több emberrel találkozzak, és hogy minél több fiatallal beszéljek. A választás hetében aztán eldöntöttem megvárom, mik lesznek a fejlemények és aszerint fogom weblapra vetni itt gyűjtött tapasztalataimat, élményeimet. 

És hogy hol is az az itt? Március elsején kezdtem meg a fantasztikus egyetemi évek legfantasztikusabb részét, az Erasmus-félévet, egy csodálatosan szép országban: Olaszországban, egészen pontosan Padovában, Olaszország talán második leghíresebb egyetemi városában Bologna után.

Prato_7_canale.JPG

Nagyon szívesen elmesélném mennyire lenyűgöző ez az ország, hiszen teljesen beleszerettem, csupa jó dolgot éltem meg itt eddig és még épphogy félidőben vagyok. Viszont most más a célom, az Erasmus sok-sok előnye – nyelvtanulás, önállóság, nemzetközi kapcsolatok, party - közül arról szeretnék mesélni, milyen klassz találkozni Európa és a világ sok más tájáról érkezett fiatallal és „eszmét cserélni” egymással, kinél hogy mennek a dolgok, ki hogyan látja saját és országa jövőjét. Előbb azonban magáról az egyetemről kell mondanom pár szót.

Három kurzust vettem fel a padovai egyetem politológia karának Európa-tanulmányok szakán. Egészen más a tanítás módja itt, a tanár csak félig tartja meg az órát, utána a diákoké a terep, nem csakhogy kérdéseket lehet feltenni, hanem muszáj kérdezni a tanártól, sőt még jobb, ha kommentálják az elhangzottakat és saját véleményüket is elmondják. Az egyik tárgy címe gender-tanulmányok, ahol a nők jogairól tanulunk, és olyan témákat vitatunk meg, mint nők a politikába, homofóbia, LMBTQ-jogok, gay-families (homoszexuális párok alkotta családok), a nő és férfi reprezentálása a médiában, reklámokban, a jóléti állam nőket érintő szolgáltatásai, a nőket érő erőszak stb.

csapatmunka.gif

A másik két tárgy egészen hasonló, a globalizációról és Európa világbeli szerepéről, a westernizáció kritikájáról szól, az egyik kurzus teljesen filozofikus, míg a másik gyakorlatiasabb és konkrétabban közelít a témához. Már önmagában izgalmasnak tartom, hogy erről beszélünk órán, de vannak kiadott olvasmányok is, amelyek szintén nagyon érdekesek. Ami leginkább meglepett, hogy az egyik legtöbbet emlegetett szerző Marx, akit nagyon sokra tartanak társadalomjellemzése miatt, és alaposan tanulmányozzák kapitalizmus-kritikáját.

Magyarországgal ellentétben az itteni egyetemisták nagyon liberálisak, de semmiképp sem szélsőségesek. Már első nap lenyűgözve néztem a WC-ben lévő firkákat: Antifacista, No Nazi és hasonlók. Természetesen itt Olaszországban is sok problémája van a fiataloknak, nehéz elhelyezkedni, feszültség van az északi és a déli országrész között, sok a bevándorló, ennek ellenére nem frusztráltak, sokkal inkább kreatívak, gondolkodók, véleményformálók és határozott álláspontjuk van. Itt mindenki fizet az egyetemért, és a legtöbb diák dolgozik az egyetem mellett, főleg a helyi bárokban.

A rendes gyakorlatért általában itt semmi jár fizetés, és ösztöndíj sem nagyon van, tehát nem is olyan könnyű itt egyetemistának lenni. Az viszont nagy segítség, hogy az itteni fizetések jóval magasabbak. Történt egyik este, hogy a pénzről beszéltünk, nem akarták elhinni, hogy lehet olyan alacsony euróra átszámítva a fizetés nálunk. Még nagyobb volt a döbbenet és egy kis nevetés, amikor az angol lakótársam megnézte hány angol fontot ér 1 forint és a szám úgy kezdődött, hogy 0,00…

20.000 zsebkendő.jpg

Aminek örülök, hogy semmi kellemetlenség nem ért azért, mert magyar vagyok. Egyedül egy osztrák barátom sajnálkozott, hogy tudja milyen rossz nálunk a helyzet. De senki sem titulált rasszistának, csak mert magyar vagyok. Szerintem ez egy magyar tévhit, hogy külföldön elfordulnak tőled, csak mert magyar vagy. Ennél intelligensebbek az itteniek, és inkább elbeszélgetnek az emberrel, nincsenek sztereotípiák és nem kulcskérdés a származás.

Általánosan az olasz és a máshonnan érkezett fiatalok rendkívül liberálisak például a melegekkel kapcsolatban, vagy a marihuánával, aminek szagát elég gyakran érezni esténként a fiatalok kedvenc terén a városban.

Lesújtónak tartom a hazai választási eredményeket. Elismerem, hogy a Fidesz nyert, de akkor is túlzásnak tartom az eredményhez képesti képviselői helyeket és a kétharmados hatalmat. A Jobbik megerősödése szintén riasztó.

újabb kétharmad.jpg

Az itt eddig átélt pozitív élmények és a szomorú tények otthonról bennem is felerősítették a Magyarország elhagyásával kapcsolatos gondolatokat. Nem gondolnám, hogy az itteni fiataloknak könnyebb lenne a helyzetük, ugyanúgy küzdenek a munkakeresés problémáival, a növekvő költségekkel azonban sokkal önállóbbnak, szabadabbnak, felkészültebbnek látom őket.

Itt nincs mindenhol ott az állam (lásd tandíj), ugyanakkor az oktatás színvonala nagyon magas. Hittan és erkölcstan helyett az olasz diákok több évig tanulnak kötelezően filozófiát, amely megtanítja őket gondolkodni és segít az önálló véleményalkotásban. Eddig is tudtam, hogy mennyire fontos az oktatás, de csak most vagyok képes igazán megfogalmazni, miért is.

Az itt szerzett tapasztalatok megerősítették bennem eddigi meggyőződésem: több liberalizmusra van szükség Magyarországon. És hogy valami, hazai pozitívummal zárjam a gondolataim: 4 év után újra van liberális képviselő a magyar parlamentben. Egy fecske ugyan nem csinál nyarat, de a parlamenten kívül, ahogy látom, egyre gyűlnek a fecskék a pártban is, és különösen a FiLi-ben.

Ebből a kampányból most kimaradtam, de hatalmas respect a munkátokért és júliusban érkezem, csak így tovább!   

Kivonulás, tiltakozás és hűség Magyarországon

Marosi Márton írása

Társadalomtudósok körében jól ismert Albert Hirschmann Kivonulás, Tiltakozás, Hűség című írása a kollektív cselekvésről. A tanulmány alapján ez a három magatartásforma alkalmas arra, hogy korrigálja a piacot és a szervezeteket, valamint visszajelzést adjon a szereplők és a vezetők felé. Jelenleg Magyarországon a kormányzás, de nyugodtan mondhatjuk, hogy az állam is korrekcióra szorul. Ennek korlátait és lehetőségeit remekül le lehet vezetni ezzel a három magatartásformával. Tegyünk egy próbát!

Hirschmann a tanulmány nagy részében piaci szereplőkön keresztül mutatja be a korrekciós elemek működését. Nézzünk egy vállalatot, amely piacra állít elő terméket. Az áru minősége egyszer csak elkezd romlani. Mit tehet ilyenkor a fogyasztó? Először is elgondolkodhat azon, hogy nem vásárol többet ebből a termékből, azaz kivonul. Esetleg panaszlevelek tömkelegét írhatja a gyártó felé, azaz élhet a tiltakozás eszközével. Ehhez természetesen bizonyos szintű hűségre van szükség a társadalomban, amely bizonyos esetekben persze vezethet a kritikátlan elfogadáshoz is.

_napkelte_narancs.jpg

Az, hogy a három forma közül melyik milyen mértékben valósul meg, és hogy mindennek milyen következményei lesznek, számos tényezőtől függ. Kettő ebből nagyon fontos: van-e alternatívája az adott terméknek, és mekkora a kivonulás költsége. Adott szervezet szempontjából mindig a kivonulás a legveszélyesebb, hiszen ha tömegessé válik, a szervezet létét fenyegeti (miközben bizonyos szintig segíti a korrekciót). A tiltakozás, ha értő fülekre talál, a leghasznosabb a szervezet jövőbeli működése szempontjából. A hűség természete már ismét kettős: egy adott pontig segíti a közösséget, hiszen megakadályozza a túlzott mértékű kivonulást, teret adva a tiltakozásnak, ezzel stabilizálva a helyzetet, viszont ha túlzott méreteket ölt, az ártalmas folyamatok kijavítását gátolja meg.

narancsok.jpg

Az egyéni szintet vizsgálva könnyen belátható, hogy tiltakozás és kivonulás nem járhat együtt. A nemzetállamokban az egyetlen szóba jöhető magatartás a tiltakozás volt. A kivonulás lehetősége vagy alternatíva híján nyitva sem állt az állampolgárok számára, vagy hatalmas költségekkel járt. Mára ez a helyzet megváltozott. Azokban az országokban, amelynek lakói számára viszonylag szabadon elérhetők a külföldi munkavállalás és letelepedés lehetőségei, reális opcióvá vált a kivonulás. Lengyelország, Magyarország vagy Románia példája, illetve London utcaképe mutatja, hogy a szabad munkavállalás lehetőségét kihasználva az elégedetlen emberek tömegei választják a kivonulást, mint megoldást. Érdemes ez alapján megvizsgálni a közelmúlt történelmi eseményeit. Miközben Afrikában, a Közel- Keleten, vagy legutóbb Ukrajnában felütötte fejét a tiltakozás határeseti formája, a forradalom, a szabad mozgás mintapéldájának tekinthető Európai Unióban a gazdasági válság legmélyebb pontjain sem került sor ilyen mérvű atrocitásokra.

Még egy dolog változott azonban: a kivonulás nem feltétlenül zárja ki többé a tiltakozás lehetőségét. Miközben előbbi szelepként vezeti le a forrongó indulatokat, végső mentsvárt kínálva, utóbbi is adott a szavazás formájában. Kivéve Magyarországon. Nálunk a kormányzó párt mindent megtesz a külföldön dolgozó állampolgárok szavazásának megnehezítéséért. Csak a kijelölt konzulátusokon lehet majd szavazni, egyetlen egy napon. Ez sokaknak több órás utazást és megoldhatatlan problémát jelent. Miközben Magyarországon egyre többen élnek az elégedetlenség kifejezéseként a kivonulással, a tiltakozás lehetőségét elzárják előlük. Magyarországon az elégedetlenek egy részétől elveszik a lehetőséget, hogy ítéletet mondjanak arról a kormányról, amelyik országlása alatt a kivándorlás drasztikus lehetőségéhez kellett fordulniuk.

10156880_836407723042537_810927770_n.jpg

 

Magyarországon nem tudnak annyian szavazni a kormány ellen, ahányan elégedetlenek vele. Magyarországon sokan választják a hűséget, mert hisznek a „Fidesz- márkában”, ezért félő, hogy megakadályozzák a rossz folyamatok visszafordítását. De Magyarországon sokan vagyunk tiltakozók is. És talán utoljára vagyunk ilyen sokan, mert ha így megy tovább, egyre többen fogják, fogjuk a kivonulók szótlanságra ítélt táborát gyarapítani. Most vasárnap tiltakozzunk egy nagyot, hogy ne utoljára tiltakozhassunk sokan! Talán még leszünk elegen! Muszáj, hogy elegen legyünk!

 

süti beállítások módosítása